Íme a lényeg – azoknak, akik szeretik leírva is látni a dolgokat:

1. SZENVEDÉLY

„Akkor is ezt csinálnám, ha fizetnem kellene érte!”

2. KEMÉNY MUNKA

Semmi nem működik magától. A siker csúcsára nem lehet kemény munka nélkül feljutni. A sikeres emberek munkamániások. Azonban számukra a munka szórakozás. Önmegvalósítás. Élvezet.

3. GYAKORLÁS

4. KONCENTRÁCIÓ. FÓKUSZ

Egyetlen dolgot csinálj, de azt 100%-osan!

5. ÁTJUTÁS A HOLTPONTOKON

Mert mindig vannak holtpontok, mélypontok, kritikus pontok. De ezeken át kell jutni! A sikeres emberek nem adják fel! Soha nem adják fel!

6. SZOLGÁLAT

A siker becsületes módja, ha másokat szolgálsz. Csak így vagy méltó a sikerre – ha csak önmagadat szolgálod, akkor a sikered tisztességtelen!

7. ÖTLETEK. KREATIVITÁS

Enélkül nem fog menni. Ez a rossz hír. A jó pedig, hogy a kreativitás elsajátítható!

8. KITARTÁS

Kitartás a problémák, a bukások és a “szarságok” közepette is! Bocs a kifejezésért, az előadásban a CRAP egy mozaikszó lett: kritikák, visszautasítások, a seggfejek és a stressz.

A kérdéseim:

Vajon attól, hogy keresztények vagyunk, ezek az alapelvek már nem is érvényesek ránk?! Vajon Isten majd pótolja mindezeket – nekünk csak “hinni” kell?!

Persze költői kérdések. Legalábbis remélem. Mert jómagam abban hiszek, hogy Isten velünk együtt dolgozik, és nem helyettünk, azt áldja és sokszorozza meg, amit mi a kezébe teszünk.

A nagyon is valós kérdés ezek után:

Vajon megteszünk mindent “Isten sikeréért”?!

Megnéztem egy nagyszerű előadást Melinda French Gates-től (ő Bill Gates felesége) a TED-en arról, hogy mit tanulhatnak a nonprofit segélyszervezetek (mint például a Gates Alapítvány) a Coca-Colától. És továbbgondoltam, hogy mit tanulhatunk ebből a leckéből mi, keresztények, keresztény missziómunkások és vezetők.

Azt hiszem, tanulságos lesz.

De először is a Coca-Cola. Naponta másfél milliárd adag kólát mérnek ki a világon! És ahol nincs gyógyszer, nincs élelem, nincs elektromos áram (és nincs Biblia sem) – a távoli Afrikában vagy India eldugott falvaiban – Coca-Cola ott is van! Elképesztő.

Minek köszönhető ez az egyedülálló sikertörténet?

Melinda Gates szerint három nem túl bonyolult dolognak. És miközben felsorolom, azonnal alkalmazom is a gyülekezetre, a küldetésünk betöltésére! Mert sajnos több a kóla mint a Biblia, egy üdítőital, ami a szomjat oltja, mérhetetlenül sikeresebb és kelendőbb az örök élet vizénél, ami nem ugyanazt a szomjat oltja!

1. VALÓS ADATOK ÉS AZOK FOLYAMATOS KIÉRTÉKELÉSE

A Coca-Cola mindent tud a saját “világáról”. Azt is, hogy a távoli Afrika legeldugottabb falujába a talicskás kóla-futár melyik nap hány palackkal adott el! A Coca-Cola folyamatosan gyűjti az információkat és az adatokat, folyamatosan elemez, és azonnal reagál.

Valljuk meg, ez iszonyúan távol áll tőlünk.

Valljuk meg, sokszor fogalmunk sincs, melyik vasárnap hányan voltak a gyülekezetben, milyen az életkori eloszlás, ki mennyit utazik, mennyit foglalkozik egy héten a lelki életével, stb. stb. Ha meghirdetünk valamit a szószékről, fogalmunk sincs, hányan veszik komolyan, és konkrétan mit is tesznek azután. Nem tudjuk, hány meghívónk ért célba – és amelyek nem, azopk hol akadtak el. Nem tudjuk, ki hány értékes kapcsolattal rendelkezik, és azokból hányat tart karban evangélizációs szempontból is.

Szerintem nagyon-nagyon kevés konkrétumot tudunk bármiről is, ami a gyülekezeti életünkkel és a missziónkkal, a saját embereinkkel és a környezetünkkel kapcsolatos! Mert mérni, elemezni, értékelni “túl világias”. És leszervezünk egy-egy missziós programot anélkül, hogy bármilyen konkrét “adatot” is tudnánk, akarnánk egyáltalán tudni, elemeznénk, használnánk és értékelnénk.

Ahogy Melinda mondta az előadásában: sok civil szervezet úgy dolgozik, mintha egy koromsötét teremben bowlingozna. Elgurítja a golyót, hallja, hogy gurul, hogy valamit ledönt – de hogy mi lesz a végeredmény, az csak akkor derül ki, ha felkapcsolják a villanyt. De akkor már késő!

2. AZOKRA AZ EMBEREKRE ÉPÍTENEK, AKIK VANNAK

Afrika más, mint Európa vagy az USA. Nincsenek autópályák, ahol a kólás kamionok tonnaszámra nyomhatják a cuccot a hipermarketeknek. Mit lehet tenni? Használni azokat a lehetőségeket, azokat az embereket, akik vannak. És ha talicskával, szamárháton, puttonyban viszi a “vállalkozó” a kólát egyik afrikai falucskából a másikba, akkor úgy viszi. Ezt ismerte fel a Coca. És ma 30.000 regionális elosztóközpontjuk van Afrika területén, ahonnan a talicskás üzetkötők a világ végére is elviszik a kólát.

Az Etióp kormány egészségügyi reformot vezetett be. Mert annyira kevés a kórház, hogy az átlagember egynapi járóföldnyire lakik a legközelebbi kórházhoz – és nincs pénz több kórházra. Pár éve egy ápolóra 30.000 veteg jutott. Azóta létrehoztak egy gyorstalpaló ápoló-iskolát, kiképeztek 30.000 ápolót, és ma már 1:2500 az arány. 15-szörös javulás! EZ eredmény!

Nem ugyanezt kellene csinálnunk nekünk is?! Kiképezni és kiküldeni minden embert, aki van! Sok gyülekezet vár egy jobb lelkészre, több ifjútitánra, dicsőítőcsoportra, ki tudja miféle aranyszájú szentjánosra – és aki van, az voltaképpen nincs. Mert a gyülekezet nagy része nem csinál semmit, csak ül a fenekén, és nézi a műsort.

Jön egy multi, és a nincstelen, tanulatlan, mezítlábas afrikaiakat kólaügynökké képezi. És Afrikában, ahol szinte semmi nincs – kóla az van! Mi miért nem tudjuk ugyanezt megcsinálni?!

3. MARKETING

Ez a “szakmai” elem. A Coca-Colának NEVE van. Nem minden név fölött való – bár globálisan sajnos valószínűleg jobban ismert! A Coca-Cola üzenete nagyon egyszerű: ÉLVEZD! Légy nyitott a boldogságra. Valami ilyesmi. A marketingje egy életérzésről, egy vágyról szól – és minden kultúrában ugyanarról, mégis másképp. Dél-Amerikában a boldogság a családdal fonódik össze. És ezt hangsúlyozza a kólareklám is. Afrikában a közösségről. Ott meg azt hangsúlyozza a reklám. Az üzenet ugyanaz – csak alkalmazzák a fogyasztóra.

Nekünk is van egy nagy nevünk! Nekünk is van egy “termékünk”, Bibliánk, Megváltónk, ami és aki minden szükséget betölt! Mégsem tudjuk alkalmazni, sokszor még a közvetlen szomszédainkra vagy munkatársainkra sem. Pocsék a marketingünk. Vagy csak szimplán nincs.

Tessék, itt a videó, alig több, mint negyed óra. Ajánlanék hozzá egy jegyzetfüzetet, és miközben nézzük (van magyar felirat!), azonnal írjuk le mindazt, ami eszünkbe jut minderről a gyülekezetünkkel, a missziómunkánkkal, a küldetésünkkel kapcsolatban.

Szerintem lehet tanulni Gates asszonytól. A Coca-Colától.

És érdemes is lenne!

Befejezésül álljon itt az előadás utolsó mondata:

Ha képesek lennénk tanulni az újítóktól az élet minden területéről, és ha képesek lennénk végre összefogni – az lenne a boldogság!

UI: Esetleg beírnátok a hozzászólásokba is, mire jutottak a videó után?

És ami eszembe jut róla: nem tudom, hányan láttátok Adam Sandler Távkapcs című filmjét. Abban volt az a bizonyos csoda-távirányító, amivel többek között át lehetett tekerni a kellemetlen dolgokat. Sokszor gondoltam azóta erre a képre: hogy mennyi mindenen “tekerünk át ész nélkül” az életünkben – s közben lemaradunk az igazán fontos dolgokról, amikhez idő kell, amiknek meg kell érniük bennünk vagy általunk.

Néha lassítani kellene, mert már Isten sem ér utol minket… Vagy csak nincs kedvünk velünk rohangálni.

AJÁNLOM nem keresztényeknek is (továbbküldeni), mert jó beszéd! :-)

A feliratok közül válaszd a magyart! (View subtitles)
Nem tudom, ki készítette, de köszönet érte!
Én már láttam régebben, de a magyar feliratos verziót a gyülekezetvezetés blogon találtam, onnan vettem át. Ezért is köszönet, Jóföldi Endrének.

A blogot pedig ajánlom olvasásra, követésre!
http://gyulekezetvezetes.blog.hu