APCSEL29

Pár mondat az év második felére tervezett tréningjeinkről, és a hosszútávú céljainkról, terveinkről. Egyre inkább úgy tűnik, az APCSEL29 szolgálatának fő iránya a képzés lesz. Céljaink és terveink szerint másfél-két év tudatos munkával – és remélhetőleg Istenünk áldásával – egy felekezetközi  tréner szervezetté formáljuk a szolgálatunkat, amely kifejezetten alkalmazás-orientált, professzionális vezetői tréningek szervezésére specializálódik olyan területeken, amelyek hiányoznak a teológiai képzésekből, és amelyeknek magyar nyelven sem szakirodalma, sem hagyománya vagy kultúrája nincsen.

1. Te vagy a középpont – nem a slideshow!
Sokan elkövetik azt a hibát, hogy egy nagyméretű fehér vetítővásznat tesznek az előadótér közepére, mert úgy gondolják, az a legfontosabb, amit mutatni akarnak. Csakhogy ez tévedés! Az emberek nem egy vetítésre kíváncsiak – hanem RÁD! A TE üzenetedre! Maradj Te a középpontban, a személyed, mert az üzenetet te közvetíted – a kivetített slideshow csak illusztrációja a mondandódnak! Nem te vagy a powerpointod kiegészítője, hanem fordítva! (…)

Jézus értett ahhoz, hogy megértesse magát a hallgatóival. Olyan képeket, példázatokat használt, amelyek egyszerre világosították meg, és takarták el az üzenetét. A példázat görög szava ugyanis magában hordoz egy kis rejtélyt is – a jelentés nincs az orrunk előtt, nincs kimondva, a kép mögé kell nézni érte, és ez megköveteli az aktív részvételünket a hallgatásban és a megértésben. És ezzel máris benne vagyunk nyakig az üzenetben. (…)

Az én kérdésem, azokhoz, akik prédikálnak és tanítanak az egyházban, a következő: Prédikálni és tanítani akartok? Vagy pedig meg akarjátok változtatni a világot? Ha az utóbbit, akkor kövessétek Jézus Krisztus és Abraham Lincoln példáját. Csak röviden! Mint a régi szónokok, a modern keresztények végigtanítják az előírt időt. A vasárnapi iskola negyvenöt perces? Akkor addig fog tartani a tanítás. A prédikációs szakasz harminc perc? Akkor annyi ideig fogok prédikálni. (…)

1. SZÜKSÉG. Spurgeon mondott valami olyasmit, hogy a felkészülésben az a legnehezebb, hogy megkapjuk, mire van szüksége a gyülekezetnek. Nem az a legnagyobb kérdés, hogy mi a jó recept, hanem hogy mit főzzünk?! Egyrészt nagyon figyelni kell Isten vezetésére, mert az igehirdetés prófétai szolgálat: Isten üzenetét kell közvetítenünk. Másrészt viszont tanítói feladat. Főleg manapság, nagyon szükség van egy átfogó szemléletű tanítói munkára (…)

Három alapelvet osztanék meg Veletek, amelyek segíthetnek abban, hogy a tegnap említett kommunikációs kihívásoknak valamelyest megfelelhessünk. Ezek mindegyike szakít a klasszikus egyházi retorikával, és lehetséges, hogy bizonyos tradicionális keretek között szinte elképzelhetetlennek is tűnnek – gondolok most a katolikus-evangélikus liturgia kötöttségére. Mindazonáltal ha nem merünk szakítani bizonyos tradíciókkal, akkor nem lesz kiknek kommunikálnunk semmiféle üzenetet templomainkban és gyülekezeteinkben! (…)

Két olyan hatás éri ma a világunkat, amely alapvetően meghatároz mindent, ami a kommunikációval kapcsolatos. Mostanság erről leginkább a PR és marketing-szakértők írnak előszeretettel, de nem árt nekünk is elgondolkodnunk a tanulságokon, hiszen a kereszténység egy alapvetően kommunikációra épülő életforma. Jézus Krisztus az evangélium hirdetését bízta ránk, amelyhez meg kell találnunk azokat a mindig aktuális, élő és működő kommunikációs csatornákat, amelyek alkalmasak a tartalom hatékony közlésére. Most aztán jó bonyolultan fogalmaztam…