Lelki diéta


Miről szól – és miért készült el a Lelki diéta?

Felmérések szerint az átlag magyar ember naponta 13-17 percet olvas összesen – miközben több mint négy órát tévézik.

A felnőtt lakosság 90%-a egyetlen szakkönyvet sem olvas el egy év alatt. Blogposztokat és facebook üzeneteket, SMS-eket, újságcikkeket, és legfeljebb egy-egy könnyebb regényt kikapcsolódásképp a nyaralás alatt – de tartalmas, szakmai vagy kifejezetten személyiségépítő könyvet, elejétől a végéig, meg is emésztve és a tanultakat beépítve az életünkbe – nagyon kevesen olvasnak! Egy másik felmérés szerint kortársaink közel 60%-a az iskolái befejezése után többé egyetlen könyvet sem olvas el, ami életének minőségét, személyiségének növekedését vagy akár a szakmai karrierjét segítené! Nehéz elhinni, mert rossz belegondolni ebbe – de ez van!

A legtöbb emberrel a közoktatási struktúra és színvonal egy életre megutáltatta a tanulást. Sajnos nagyon sokan vannak ezzel így – és az iskolaévek után tudatosan már semmit nem tanulnak többé, nem képezik önmagukat – legfeljebb a kötelező munkahelyi tréningekre járnak el. Az élethosszig tartó tanulás és ezen belül a saját személyiségünk és életünk tudatos edzése még a keresztények között sem magától értetődő.

A napi elmélkedés és elcsendesedés miatt rengeteg kereszténynek van állandó lelkiismeret-furdalása. Érzik és tudják, hogy szükség van rá – mégis a legtöbb keresztény számára a hitélet talán egyik legfrusztrálóbb része a naponkénti “csendesség” megtartása.

Gyülekezeteink prédikációi sokszor még mindig túlságosan elméleti és teológiai jellegűek. Sokan hiányolják a konkrét, gyakorlatias, személyiségünket és jellemünket valóságosan építő és formáló üzeneteket – a gyülekezetbe látogatók éppúgy, mint a több évtized óta rendszeres igehallgatók.

Vannak olyan témák, amelyekről szinte egyáltalán nincs tanítást a legtöbb gyülekezetben, holott az életünk mindennapos részei? Olyan témák, amelyekről ritkán írnak a keresztény szerzők, pedig olyan jó lenne olvasni, gondolkodni, beszélgetni róluk. És amelyek talán a nem keresztény barátainkat is érdekelhetik.

És végezetül egy kérdés: tisztában vagy azzal, hogy az igazán sikeres, eredményes, helyes önértékeléssel bíró és boldog emberek (akár a missziómunkában, akár a társadalmi vagy üzleti életben) nem attól lettek azzá, akik, mert szerencsésebbek, intelligensebbek, tehetségesebbek vagy eleve gazdagabbak voltak, mint a többiek – hanem mert nagyon tudatosan megválogatták, mivel táplálják az értelmüket és a lelküket? Hogy céltudatosan és szorgalmasan készültek, edzették a lelküket is napról-napra, míg készen nem álltak arra, hogy a “pályájukat megfussák”!

Ebben szeretnénk segíteni a 133 napos lelki diétával!

Változzatok meg gondolkodásotok megújítása által… | Római levél 12:1

Személyiségtréning keresztényeknek?!

Minden “rendes” keresztény rendszeresen hallgat prédikációkat vagy tanításokat valamilyen formában. A gyülekezeteinkben azonban sokszor “csak” teológiai témákról van szó, vagy ha hozzá is nyúlnak prédikátoraink egy-egy olyan témához, amely a nyers mindennapokról szólnak, gyakran a problémafelvetésnél, és néhány igeversnél “mélyebbre” nem jutnak. Abban professzionális szintre küzdöttük magunkat, hogy megmondjuk, mi miért nem jó – de a “hazavihető”, megélhető, és a munkahelyen, iskolában, a családunk vagy a barátaink előtt is képviselhető megoldások túl gyakran és túl feltűnően hiányoznak.

Ettől függetlenül a “személyiség-tréning” nem egy szakmailag helytálló megnevezése annak, amit fel tudunk kínálni. A pontos megfogalmazás talán így szólna:

Gondolkodásmód-formáló tanulmánysorozat 133 részben

Azért nevezzük mégis így, mert a gondolkodásunk fogja meghatározni a személyiségünket. Egyes kutatók azt állítják, hogy a döntéseink 90-95%-a nem tudatos, hanem a berögzült gondolkodási sémáink eredménye. Vagyis az esetek legnagyobb részében a döntéseink “automatikusak”, nem mérlegelünk alaposan, részletesen, körültekintően minden részletet, adatot, hanem döntünk – az értékrendünk, a beállítottságunk, a hitünk, a céljaink – vagyis a gondolkodásmódunk alapján. Ez a “tréning” – vagy tanulmány-sorozat éppen ebben hivatott segíteni, formálni bennünket.

Ha naponta olvasod ezt a sorozatot, közel négy és fél hónapon keresztül MINDEN NAPRA jut egy kis lelki eledel. Minden lecke másfél-három (nagyritkán több) oldalnyi tömény, gyakorlatias és biblikus “gondolatébresztőt” fog tartalmazni, amely felhangolja a napjaidat, szélesíti a szemléleted, formálja a gondolkodásmódod, és amennyiben meg is valósítod, megváltoztathatja az életed! Kiteljesítheti és meggazdagíthatja. És felkészíthet a mindennapok helyes döntéseire.

Tehát még egyszer:

1.) Mindennapi lelki eledelt ad – igazi, magas lelki-szellemi tartalmú diéta lesz ez a személyiségednek és a hitednek.

2.) Nagyon gyakorlatias és azonnal alkalmazható tanácsokat, a gondolkodását meghatározó irányelveket ad.

3.) Mivel alapvetően formálja a gondolkodásmódod, mindez pozitív hatással lehet a közérzetedre, kapcsolataidra, a szakmai karrieredre és a gyülekezeti szolgálataidra egyaránt.

4.) Mindezt olyan stílusban és olyan témák által, amelyekkel bátran megszólíthatod a környezetében élőket is, és továbbadhatod a “tudással” együtt az evangélium üzenetét is!

Fel lehet fogni ezt úgy, mint egy speciális napi áhítatot, vagy mint egy tudatos és folyamatos önképzést, esetleg mint egy nagyon mély és átfogó tréninganyagot, 133 részletben!

Ez a sorozat természetesen nem helyettesíti a rendszeres bibliaolvasást, az imádkozást vagy a gyülekezeti életet. Inkább kiegészítheti azokat!

Szó szerint RENGETEG gondolatot, tanácsot, ötletet fogsz kapni – és ez persze azt is jelenti, hogy csak akkor érdemes belekezdened, ha komolyan is akarod venni ezt a négy hónapot. Ha elkötelezed magad a fejlődésre! Mint minden nagy jelentőségű dolog, ez is áldozatba fog kerülni: legfőképpen az idődbe és a kitartásodba. DE MEGÉRI!

133 “prédikáció”
a megszokottól eltérő témákról,
és a megszokottól eltérő stílusban!

Meggyőződésünk, hogy ebben a megváltozott világban változnia kell a kereszténységnek is. Különben elrohan mellettünk az a világ, amelyben Jézus Krisztust kellene képviselnünk a kortársaink felé. És ha ez megtörténik, nem lesz kinek elmondani az evangéliumot! Már így is üresednek a templomaink, és egyre inkább közömbössé válnak az emberek a kereszténység iránt – mert valahogy nem találjuk velük a hangot. Istenre szükségük lenne, Jézus is érdekli őket, zajlik körülöttünk egy spirituális forradalom, és mégis mi vagyunk ennek az egésznek a nagy vesztesei. Vagyis nem is mi, hanem Isten Országa, miattunk! A nyugati kereszténységnek változnia kell! Nem a tartalmában, hiszen az üzenetünk ugyanaz, ami kétezer évvel ezelőtt Jézus üzenete volt – de a kommunikációnk stílusának, a kapcsolatépítésünk módjának, a kultúránkhoz és a bennünket körülvevő emberekhez való hozzáállásunknak változnia kell! Ehhez azonban először nekünk kell megváltoznunk, a gondolkodásunkban – vagy a “szívünkben”, ahogy a Biblia mondja.

Tehát miért ajánljuk ezt a sorozatot?

  1. Mert egyszerűen nem szabad eltékozolni, vagy csak takaréklángon égetni az éveinket, a lehetőségeinket, az Istentől kapott képességeinket és tehetségünket csak amiatt, mert nem tudjuk, hogyan tudnánk megtenni a legtöbbet abból, ami rajtunk múlik, és hogyan tudnánk kihozni a legtöbbet önmagunkból!
  2. Mert a céljaink és elhívásunk beteljesítéséhez erős motivációt, hatékony szemléletet és sok-sok konkrét tanácsot és segítséget kaphatunk ezekben a hónapokban!
  3. Mert a tréning kíméletlenül egyenes, őszinte, sablonoktól és mellébeszéléstől mentes, kifejezetten gyakorlat-orientált és nagyon tömény, az ezutáni gondolkodást döntően befolyásoló ismeretanyagot ad át!
  4. Mert amit itt tanulhatsz, az összhangban van a Biblia alapelveivel, de olyan módon és szemlélettel alkalmazza azok igazságait, amilyen módon a keresztények nagyon ritkán kapnak eligazítást vagy tanítást ezekben az alapvető és hétköznapi témákban.
  5. Mert ez a személyiségtréning egyben a napi csendességeddé is válhat. Meggyőződésünk, ha 133 napon keresztül következetesen táplálod a gondolkodásod, hited és jellemed ilyen szemléletű lelki eledellel, az alapvetően meg fogja határozni a további életed, a kapcsolataid, az életkörülményeid és természetesen a gyülekezeti szolgálatod illetve a missziómunkához való hozzáállásod is!
  6. Végezetül, lehetséges, hogy egy személyiségfejlesztő tréningre, vagy ilyen  könyvek feldolgozására tényleg nincsen sem idő, sem lehetőség, sem pénz – de naponta egy lecke elolvasása mindenkinek bele kell férnie a napjába! Ha ebből napi rutin lesz, az ennyi idő után jelentős erőforrássá nőheti ki magát az életünkben!

Elérkezik az idő, amikor abba kell hagynod a várakozást arra az emberre, aki lenni szeretnél, és el kell kezdened végre megvalósítani azt! | Bruce Springsteen

Teljesítmény-centrikus világunkban nagy veszélyt jelent az, hogy amint elértünk egy bizonyos célt, szintet vagy eredményt, amelyhez megkövetelték tőlünk a fejlődést és a tanulást, abba is hagyjuk azt. Ha lediplomáztunk, ha letettük a nyelvvizsgát, nem tanulunk többet. A legtöbben azt gondolják, úgysem a valóságos tudás számít, hanem a papír. Ez azonban csak rövid távú és felszínes eredményeket fog produkálni az életünkben. Miért? Mert – és ez egy nagyon lényeges aranyszabály, amit be kellene vésnünk mélyen a gondolkodásunkba! – a fejlődésünk határozza meg, hogy kik és mik vagyunk, az identitásunk határozza meg, hogy kiket vonzunk és kikre tudunk hatást gyakorolni, és a vonzáskörünk, a számunkra elérhető kapcsolatok határozzák meg a céljaink elérésének sikerét. És a sor elején a fejlődésünk áll, amelyért egyedül mi magunk vagyunk a felelősek! Ez igényességet jelent önmagunkkal szemben! Aki pedig fejlődni akar, annak be kell fektetnie a legfontosabba és a legértékesebbe: önmagába!

A keresztény élet ugyanerről szól. Sokan beleesnek abba a hibába, hogy megelégednek azzal, hogy “bejutottak” a mennybe – vagy a gyülekezetbe (nem mintha a kettő ugyanaz lenne!). A gyermekeinket bibliaiskolákba járatjuk, a konfirmandusokat vagy a bemerítkezésre készülőket intenzíven oktatjuk, de azután mintha kifogyna a lendület. Mint az oktatásban. Diploma után az emberek 90%-a nem képzi tovább magát. A gyülekezetben sem. Felnőttként megszokjuk, hogy már nem tanulunk, nem készülünk, nem “vizsgázunk” – nincs tétje annak, hogy vasárnapról vasárnapra ott ülünk a templomban vagy az imaházban. Nincsenek kihívások – épp ezért nem születnek nagy áldozatok sem. És valahogy elmarad a fejlődés, a növekedés, számban és “minőségben” egyaránt. És ezzel együtt elmaradnak a a sikerélmények, az eredmények, a győzelmek is, amelyek feltölthetnének és megerősíthetnének bennünket. “Megállapodunk” – ami sokszor inkább azt jelenti: leragadunk egy bizonyos szinten.

“Amíg éretlen vagy, addig fejlődsz. Amint megértél, elkezdesz rothadni!” | Ray Kroc

A folyamatos fejlődés nem opciója Isten Országának – de talán egy józan emberi életnek sem – hanem szükségszerű velejárója és a legnagyobb ajándéka! Aki nem fejlődik, akinek nem tágul és nem érik a gondolkodása, a jelleme, akinek nem csiszolódnak a készségei és akinek nem bővül az ismerete, amit aztán továbbadhat mások építésére – azzal baj van. Az valami nagyon fontosat elveszített útközben.

Az élet az érlelődésünk. Lehet ezt megszentelődésnek is nevezni. A végén majd ez a földi test elrothad, és lesz valami új, mennyei, dicsőséges. Addig azonban érlelődnünk kell – mint a jó bornak. Kár lenne, ha még életünkben megkezdődne a rothadás, mert abból csak besavanyodott, bekeseredett, célját és örömét vesztett kereszténység lenne, amivel Isten nemigen tud már mit kezdeni. És talán éppen ez a baj a nyugati kereszténységgel, ezért nem fejlődünk, ezért fogynak gyülekezeteink és egyházaink. Mert leragadtunk valahol útközben, és már mindenki más messze jár.

Nem állítjuk, hogy ez a tréning megoldást ad minden problémára – sajnos nem! De segíthet lendületbe kerülni! Ez biztos! Visszaadja a helyes motivációinkat, a kereszténységünk megélésének aktualitását. Felpezsdíti a gondolatainkat, és azon keresztül az életünket, a kapcsolatainkat. Remélhetőleg a gyülekezeteinket is. Mert most erre van nagy szükségünk!